55. Épületek fényképezése
Az épületfotózás alapvetően a műszaki fényképezés területe, mégis nagyon sok amatőr és hobbi fotós szeret házakat és más építményeket fényképezni. Ahogyan már többször említettem, ez a tippsorozat csak olyan egyszerűségekkel foglalkozik, ami semmilyen fényképészeti jártasságot nem igényel.
Mielőtt konkrétan az épületekre térnénk, nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy minden esetben kültéren fényképezünk. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy az égbolt felől több fény érkezik mint amennyit a talaj vagy a környezet visszaver. Ennek hatására vagy az égbolt lesz túl világos, vagy az épületek és a talaj túl sötét. Illetve nem lesz olyan kontrasztos az égbolt, mint amilyennek szeretnénk láttatni. Emlékszel még, hogy mit kell ilyenkor tenni? Ha úgy gondolod, hogy nem árt az ismétlés, olvas el újra ezt és ezt a tippet. Most pedig jöjjenek az épületek.
A felvételre pillantva azonnal láthatóvá válik, hogy az égbolt sötétítésére melyik segédeszközt használta a fotós. Önmagában ez a mély kék szín és a hó kontrasztja szép rajzolatot biztosít a képnek. Zavaró elem nincs, csak a tájat látjuk a hegyekkel és a két házikóval. Ha jobban megnézed a képet, a távolabbi házikó jobb széle pont a jobb oldali függőleges aranymetszés vonalára esik. Ez a vonal osztja két részre a képet. A nagyobbik részben vannak a házak, a kisebbikben pedig csak a táj. Ez az arány hozzájárul a kellemes összhatáshoz.
Mivel házakról, épületekről beszélünk, nem látunk embereket, kutyákat, macskákat, jetit. Nincs semmilyen tevékenység, nincs semmi az épületen és a tájon kívül. A háttérben a táj mutatja meg nekünk a környezetet, az épület pedig maga a kép témája. Ha például egy jeti lapátolná a havat, akkor máris nem épületfotóról beszélnénk, hanem mondjuk egy zsánerképről. Az épületfotó az épületről szól. Ott nincs keresnivalója senkinek, mert csak megosztja a figyelmet.
Ahogy az előbb írtam, a tájleírást a háttér végzi, így nagyon fontos, hogy mit mutatunk meg, mit engedünk látni a nézőnek. A meredek utca magasan fekvő pontjáról jól belátni a tájat, amely tudatja velünk, hogy milyen környezetben állnak a házikók. Amikor lehetőség van a táj bemutatására, érdemes élni vele. Sokat lendít a kép összhatásán. A kompozíció harmadolt. A legfelső vízszintes harmadban az égbolt helyezkedik el, az alsó kétharmadban pedig az utca és a házak. Így működik a harmadolás a gyakorlatban. A délutáni lemenő napfény pedig gondoskodott az idilli hangulatról.
A jellegzetes távolkeleti épület tengelye a jobb oldali függőleges aranymetszés vonalára lett komponálva. Az előtérben a fa pedig lágyan díszíti a kompozíciót, és mivel az ottani környezetbe tökéletesen illeszkedik, így többlet információt is ad a nézőnek a helyszínről. Ez a kompozíció összenyomott térben készült, ami épületek esetében nem túl szerencsés választás, azonban a felvétel készítője ráközelítéssel tudta kiemelni a jellegzetes épület homlokzatát.
A hétköznapi fényképezésben nem a műszaki tökéletesség a lényeg, amikor házakat fotózol. Az a fontos, hogy jól kommunikáljon a kép, élmény legyen a felvételt nézni, és nem utolsósorban az, hogy örömöt jelentsen a kép elkészítése is.
Jó fotózást kívánok!