73. Tiszta komplementer
A harmónia nem csak az arányokra és a kompozícióra vonatkozik, hanem a fényképen megjelenő színekre is. Ha a zenében két vagy több egymáshoz nem illő hangot szólaltatunk meg, akkor disszonáns hangzást kapunk. Ugyanez a helyzet a színek esetében is, és ezért fontos egymáshoz passzoló színekkel dolgozni.
A színek tudatos megválasztásában nyújt segítséget a színkör. Mielőtt részletesen rátérnénk a színek harmonizáló párosítására, vessünk néhány pillantást magára a színkörre!
A színkörben három csoportra oszthatók a színek. Elsődleges színek, másodlagos színek és harmadlagos színek csoportját különböztetjük meg. Az elsődleges színek a piros, a sárga, és a kék. Minden további színt ebből a három alapszínből származtatjuk. Az alapszínek jelentik a gyökerét minden más színnek, azaz minden színt ebből a háromból keverjük ki. A másodlagos színek az elsődleges színek keverékei. Ha például a kéket és a sárgát összekeverjük, zöldet kapunk. Így származtatjuk az elsődleges színekből a másodlagos színeket. A harmadlagos színeket pedig egy elsődleges és egy másodlagos szín keveréséből kapjuk meg.
Mindezt azért érdemes tudni, mert a színkör mutatja meg számunkra, hogy mely színek harmonizálnak egymással. Az együttesen harmonizáló színeket színhangzatnak nevezzük. Ma az egyik legalapvetőbb színhangzattal foglalkozunk, a tiszta komplementerrel. A komplementer kiegészítő színt jelent. Nézzük meg a következő illusztrációt, ami két példát is mutat nekünk a tiszta komplementer színhangzatra.
A tiszta komplementer a színkörön egy adott színnel pontosan szemben áll. Tehát egy színnek az a kiegészítő színe, ami szemben helyezkedik el vele a színkörön. A fenti ábrán láthatjuk, hogy a sárgásnarancs színnek a kékesibolya a kiegészítő színe, azaz a komplementere. A kékeszöld színnek pedig a vörösesnarancs a tiszta komplementere. Természetesen bármelyik színt kiválaszthatjuk, és ha megnézzük, hogy mi van vele pontosan szemben, az lesz a komplementer. Ennyire egyszerű. A szín és annak kiegészítő színe minden esetben harmonizálnak egymással.
A kékeszöld és a vörösesnarancs páros gyakorlati alkalmazását látjuk. A felvételen ez a két szín dominál leginkább, és mivel ez a kettő tökéletesen harmonizál, kellemes összhatást kapunk. Nézzünk még egy példát a tiszta komplementerre!
A színkör nem csak az élénk színekre vonatkozik, hanem az adott szín minden tónusára is, legyen az halvány vagy erőteljes, sötét vagy világos. Ezen a képen a kék és narancssárga színpárosra látunk egy olyan példát, ahol a fakó színek (szaknyelven telítetlen színek) jellemzik a képet. Ettől még ugyanúgy érvényesül a tiszta komplementer színhangzat hatása.
Nem beszéltünk még a fekete és a fehér színekről, valamint a szürkéről és annak összes árnyalatáról sem. Ezeket semleges színeknek tekintjük, mert egyáltalán semmiféle hatást nem gyakorolnak a színharmóniára. Nem javítják és nem is rontják azt. A semleges színek ezért nem részei a színkörnek. Feketét, fehéret, szürkét bármilyen színnel vagy színpárossal nyugodtan használhatunk bármikor.
A színeket az esetek túlnyomó többségében nem a fotózás pillanatában válogatjuk, hanem jóval előtte. A színek kiválasztása az előkészületi munkálatok szerves része. Hiszen ha már előre tudjuk, hogy kit fogunk fotózni és hol, akkor máris tudunk tenni annak érdekében, hogy színekben harmonizáló ruhát viseljen a fotózáson, ami passzol a helyszín domináns színeivel is. Ez persze csak egy kiragadott példa volt. Minél többször tudatosítod magadban, annál több megoldást is fogsz találni arra, hogyan teremthetsz harmóniát a színekkel a hétköznapi gyakorlatban.
Jó fotózást kívánok!