Mire jó a fehéregyensúly?
Annak ellenére, hogy a válasz végletekig egyszerű, mégis a hétköznapi fényképezésben az egyik leginkább figyelmen kívül hagyott és meg nem értett fogalom. Pedig jelentőségét és a képre gyakorolt hatását nem szabad alábecsülni.
A legutóbbi lakásfelújítás előtt gondoltam szétnézek az egyik nagyobb áruházban a festékek között, ahol bőven van választék, és kedvemre válogathatok. Meg is találtam a számomra leginkább tetsző színűt, amit tejeskávé fantázianévre kereszteltek. Találó név, tényleg hasonlított is rá. Megtetszett, hazavittem, felkentem. Mit gondolsz, otthon tejeskávé színű volt? Hát nem.
Az áruházi világítás és a lakásba érkező természetes fény színe, vagyis színhőmérséklete nem azonos. Ez okozta a látványbeli eltérést. Más színt látok itthon, mint amit akkor az áruházban láttam. Sőt, más színűnek látom a falat borús időben, és máshogy néz ki verőfényes napsütésben. Az izzólámpa fényéről nem is beszélve. Minden fénynek, illetve fényforrásnak megvan a maga színhőmérséklete. Az ebből adódó eltéréseket korrigáljuk a fehéregyensúllyal.
A fehéregyensúly lényege, hogy a semleges színek, azaz a szürke baromi sok árnyalata, a fehértől a feketéig valóban semleges legyen, és ne másszon el kékes-lilás vagy éppen narancsos árnyalatba. Természetesen nem csak a szürke árnyalatairól van szó, ami alatt a feketétől a fehérig minden tónust értünk, hanem a többi színről is. Ha a fehér „elmászik”, akkor a többi is el fog, és a fenti falfestékes példához hasonlóan az elkészült képen nem a valós színeket fogod látni, hanem a fényforrás színhőmérséklete által befolyásolt változatot.
Ahhoz, hogy a képen a megfelelő színeket lásd, be kell állítanod a fehéregyensúlyt. Ezt a fényképezőgép piktogramokkal jelzi. Van napocska, felhőcske, árnyék, izzólámpa, fénycső, villám jellel szimbolizált vakufény, és van automata üzemmód (AWB), ami vagy jó eredményt ad, vagy nem. Az a biztos, ha te magad állítod abba az állásba, amilyen körülmények között fényképezel. Ha süt a Nap, állítsd be a napocskát. Felhős időben a felhőt. Árnyékban az árnyékot, és így tovább.
Nem egy bonyolult művelet, igaz? Amilyen egyszerű, annál nagyobb a haszna.
Nem árt tudni, hogy a nyers (RAW) formátumú képeknél utólag is korrigálhatod a fehéregyensúlyt, JPG esetében nem, legalábbis kielégítő módon nem. A nyers állományban több adat kerül tárolásra, amihez utólag még hozzá tudunk férni. Ennek ellenére azt javaslom, hogy próbáld úgy elkészíteni a képet, mintha soha többet nem lenne alkalmad a képet módosítani. Ez az, amivel a leginkább fejlesztheted képességeidet.
Jó fotózást kívánok!
Szalay Krisztián
2018. 11. 10.