Mitől lesz szép egy tájkép?

A természet és a táj szépsége adott. Akkor már csak elő kell venni a fényképezőgépet, és elkattintani, más dolgunk nincs is. Vagy mégsem ennyire egyszerű a helyzet? Tapasztaltad már, hogy ami élőben csodaszép volt, az fényképen messze nem azt az élményt nyújtotta?

Tökéletesen helytálló lenne az a kijelentés, hogy persze, hogy így van, hiszen a valóságot nem pótolhatja egy fénykép. Ugyanakkor törekedhetünk arra, hogy kihasználjuk a lehetőségeket, melyek egyrészt fényképezésre használatos eszközeinkben, másrészt pedig saját tudásunkban keresendőek.

Nem feltétlenül a professzionális eszközök hiánya miatt nem születik meg a várva várt eredmény. Tény, hogy a minőségi gépek és objektívek nagyságrendekkel szebb rajzolatú képet képesek előállítani. A megoldás sokkal inkább azokban az alapvető tényezőkben rejlik, melyek közös nevezőjét képezik a látványos és szép tájfotóknak. Nézzük a legfontosabbakat.

A tágas tér élménye

Amikor napsütötte réten vagy éppen egy hegy kilátópontján állva ámulsz a tájon, bármerre nézel, teret érzékelsz. A tér élménye és a táj szépségének együttese alkotja azt az érzést, amit a felvételen is láttatni szeretnénk. Tágas térben érzékeljük a távolságokat. Szintén a tágas tér teszi lehetővé, hogy az egyes képi elemek (fák, sziklák, növényzet, bármi) jól elkülönüljenek, ne olvadjanak össze a kép más részeivel. Minél nagyobb a tér, értelemszerűen annál többet tudunk megmutatni a tájból.

A térhatás, avagy a perspektíva elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a táj kiterjedését érzékeltetni tudd a felvételen. Ezt pedig nagylátószögű objektívvel tudod elérni, vagy pedig úgy, hogy amennyire csak tudsz, távolítasz a zoom-mal. A lényeg, hogy minél nagyobb terület kerüljön rögzítésre.

A mélységérzet

A tágas teret nem csak szélességében, hanem mélységében is ki lehet terjeszteni, ami tovább növeli a térérzetet, azaz a tér látványát. Erre az egyik legjobb képalkotási megoldás az, ha a kép előterébe olyan képi elemet komponálunk, ami illik a kép témájához, de ne legyen annyira domináns, hogy elvonja a néző figyelmét a fő témáról.

Az előtér tájkép esetén lehet egy fa belógó ága, sziklák, kövek, virágok, növények, és bármi egyéb, ami illik a képhez. Tóparton vagy folyóparton lehet egy csónak vagy a stég korlátja. Bármi funkcionálhat előtérként, csak a képzeleted szab határt a lehetőségeknek. Szinte kivétel nélkül mindig lehet találni valamit, ami jól mutat a képen. Elképzelhető, hogy olykor ezért a földig kell hajolni, viszont az a kis tornamutatvány meghozza gyümölcsét.

A kép stabilitása

Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb hiba a kép ferdesége. A fényképezőgépet vízszintben kell tartani, főleg tájképek esetében, mert ez adja meg a kompozíció stabilitását. Ha nem érzed, hogy mikor van vízszintben a gép, akkor használj olyan állványt, amin van folyadékos vízmérték (libella). Az állvány amúgy is jó szolgálatot tesz. Egyébként egyre több digitális fényképezőgép rendelkezik olyan opcióval, ami képes a horizont vízszintjét megjeleníteni, ezzel segítve a képalkotást.

Előfordulhat az is, hogy szándékosan ferdén komponáljuk a képet. Amikor így teszünk, akkor markánsan meg kell dönteni a gépet, hogy látszódjon a tudatosság. Ellenkező esetben amatőr hibaként érzékelhető a jelenség. Tehát fontos, hogy már a felvétel pillanatában helyesen tartsuk a gépet! Téves lenne azt gondolni, hogy majd az utómunka során úgyis helyrehozzuk a rossz kompozíciót. A vízszint utólagos korrekciója jelentős veszteséggel jár. Erről bővebben olvashatsz a 101 Fotótipp sorozat 2. részében.

Napszakok és évszakok

Azért létezhet fényképezés, mert van fény. A fény az, ami meghatározza a kép jellegét és akár a hangulatát is. Ennek oka a Nap különböző pozícióiban keresendő, hiszen a Föld forgásának következtében a Nap sugarai más és más szögből érik a Földet, ami pedig a fénykép jellegére lesz igen nagy hatással.

Ha körülnézel az interneten, láthatod, hogy milyen hatalmas különbség van az egyes napszakokban készített felvételek között, és felfedezheted azt is, hogy legtöbbjük az aranyórában, azaz közvetlen a naplemente előtti időben készült. Próbáld ki te is, és figyeld az eredményt!

A napszakok mellett az évszakok is jelentősen befolyásolják a fénykép hangulatát, melyek további lehetőséget kínálnak az alkotáshoz. Mit szeretnél éreztetni? Borongós, melankolikus hangulatot vagy vidámságot, boldogságot, életerőt? Nyugalmat vagy lendületet? Válassz ennek megfelelő időpontot!

Összegzés

Tájképet fényképezz tágas térben úgy, hogy igyekezz a gépet vízszintben tartani. Növeld a térhatást azzal, hogy komponálsz valamit a kép előterébe is. Ha pedig lehetőséged van meghatározni, hogy mikor fényképezel, akkor válassz tudatosan olyan időpontot, ami a legkedvezőbb számodra. Sőt, ha még az időjárási körülményeket is számításba veszed, az is hozzásegít a lenyűgöző produkcióhoz.

A lényeg, hogy próbáld meg úgy elkészíteni a felvételt, mintha soha nem lenne lehetőséged utólag korrigálni rajta. Nincs az az utómunka szoftver, ami képes lenne helyetted komponálni, amelyik megmondaná, hogy hova állj, honnan fényképezz, melyik napszakban vagy évszakban. Nem beszélve arról, hogy jó érzéssel fog eltölteni az a tudat, hogy alkotásodat az igényesség teljes mértékben áthatotta.

A fent említett tényezők kulcsfontosságú szerepet játszanak, hiszen ezek alkotják az alapját a látványos tájképeknek. Ha már ennyit figyelembe veszel, azzal nagymértékben emeled fényképeid vizuális értékét. A 101 Fotótipp sorozat azonban további eszközöket ad a kezedbe. Megtudhatod belőle többek között, hogy mikor praktikus álló vagy fekvő képformátumot választani; mitől lesz szép a havas táj; mit tehetsz annak érdekében, hogy tájképeiden elkerüld az égbolt kiégését, valamint a naplementék visszanyerjék eredeti hangulatukat. Mindezt utómunka nélkül, a felvétel elkészítésének pillanatában.

Iratkozz fel bátran az elejétől a végéig teljesen ingyenes tippsorozatra, használd a fotózási tippekben leírtakat kedvedre, és leld örömöd az alkotásban!

Szalay Krisztián

2018. 08. 25.